a rövidke kitérő után térjünk hát vissza a történelembe, mégpedig a római impérium históriájának egy akkoron jelentéktelennek látszó, de később igen kitüntetett, reklámantropológiailag is jelentős epizódjához.
természetesen názáreti jézus (tov. jch) és a keresztény vallás születésének idejéről van szó. keresztény egyházak és marketingkommunikáció viszonylatával az ősidőkben sorozatilag foglakoztunk már, akkor az alapszituációt ekként láttuk:
„a világtörténelem leghosszabb és legsikeresebb reklámkampánya minden bizonnyal a kereszténységé. (bár vannak persze régebbi világvallások (buddhizmus, kínai univerzalizmus, zsidó hit), de azok  kommunikációja  nehezen értelmezhető reklámtudományi szempontból, lévén céljuk nem elsősorban a minél több potenciális fogyasztó megnyerése a terméknek/szolgáltatásnak. az iszlámot ehelyütt pedig inkább nem boncolgatnánk, nehogy úgy járjon a napi élet, mint a jyllands-posten.) 

a modell klasszikus: van megrendelő (isten), ügynökség (az ő egyháza), arculat (feszület), kampányarc (názáreti jézus), koronként/kampányonként változó szlogen (a gyűjteményes kiadást ld. újtestamentum néven), kiváló kreatívok (gyakorlatilag az egész európai képzőművészet a xx. sz-ig), média minden mennyiségben (a kódexektől a múzeumokon keresztül a templomokig), mi kell még? minden adott 1 jól felépített, mindenkit érintő insightra alapozott, sokcsatornás és integrált kommunikációs kampány sikeréhez.

működött is úgy 1900 éven keresztül, de még ma is a földkerekség legismertebb brandje jézus krisztus és az ő keresztje. persze azér tudjuk jól, h a siker nem csak a kommunikációs stratégia érdeme, kellett ahhoz néhány atipikus (korabeli ambient) eseménymarketing eszköz is, úgymint eretnekégetés, boszorkányüldözés, keresztes hadjáratok, vallásháborúk, inkvizíció, ellenreformáció ésatöbbi."
a továbbiakban mindazonáltal nem elsősorban (bár semmiképp sem hagyjuk ki) egyházi szeflpromókkal kívánunk foglakozni, hanem - híven a hisztori-folyam eddigi attitűdjéhez - jézus krisztus marketingkommunikációs helyiértékével.
(mellékszál: vallásalapítás és kreáció komplementer fogalmak, így nem meglepő, ha konkrét reklámügynökségek konkrét szelfpromói is simán bevállalják jch-t:

(jch: idea, rómaiak: célcsoport. szöveg: mindig van mód az ötlet megölésére)

(+pápás ügynökségi önfény itt)
ótestamentumi tanulmányaink egyik eredőjévé vált, h a mégoly ismertnek vélt történetek közül is alig néhány haladta meg a tömegkultúraszakmány gyártásvezetőinek ingerküszöbét. jch élete és működése - s így az újszövetség, de legalábbis az evangéliumok - reklámirodalmi citátumindexe messze túltesz mindezen.
kezdjük hát az elején.
a fogantatás kérdése több, mint axiómája a keresztény üdvtannak (vö ádám és a szex),  s mégoly meglepő, h  az erről való tabumentes diskurzust éppen egy dogmatikusnak egyáltalán nem nevezhető, bátor (látjuk még!) egyházközség hirdeti meg:

(szöveg: szegény józsef. nehéz az úr nyomába lépni.)
kiváló kollegánk nemrég már szemrevételezte idézetünket, de mi csak így ünnep után tartjuk ezt ildomosnak, kül., h nem álljuk meg betűhíven közölni petri györgy nagyon is ideillő, egykoron a parlamentet is megjárt sorait:

Apokrif

Zakatol a szentcsalád
Isten tömi Máriát,
József nem tud elaludni,
keres valami piát.
Nem lel, felkel. Pizsamára
húz fel inget és gatyát,
lemegy a Háromkirályba,
hogy egy fröccsöt legalább---
---"Megint Isten?"
---"Az hát, megint."
Sóhajt, nagyot húz és legyint:
---"Különben,
múltkor kivertem a huppot.
Ha az orrom elött dugtok!
---de így megmondtam a Marinak,
legalább tartsad a pofád,
úgyis szól, mint a földrengés
mindig az a rohadt ágy,
közben - de komolyan! - ne halljak
több ha-ha-ha-halleluját!"

(sok volt a duma, kevés a meló, bocs. legközelebb törlesztünk)

hisztori100                                                                     hisztori102

(kitérő: turiszt4)